A templom története
A 1900-s évek elején kb. 1 kat. hold területet hagytak ki templomépítés céljára, s a lakosság hozzá is fogott a gyüjtéshez. A gyüjtött összegből 100 000 db téglát vettek. A templomépítő bizottság elkészítette a templom tervrajzát, de az 1914-ben kitört világháború az építést megakadályozta. A gyüjtés azért tovább folyt, azonban a világháború után az addig összegyüjtött pénz értéke leromlott s a gyüjtést elölről kellett kezdeni. A templomépítő bizottság elnöke ekkor Varga György községi főbíró volt, aki dicséretes buzgósággal fáradozott a templom építése érdekében. A templom alapkövét 1923. szeptember 8-án tették le, az építkezést pedig 1924-ben kezdték meg. A templom tervrajzát Farkas Antal községi mérnök készítette el román stílusban. Időközben az építési bizottság elnöke Varga György lemondott, helyette Bálint József volt községi főbírót, gazdálkodót választották meg, akinek a keze alatt folytatódtak az építkezési munkálatok. A falakat fel is építették, de a gyüjtött pénz elfogyott, a munkák félbe maradtak. A vallásalap 4000 pengővel járult hozzá az építkezéshez. Ismét gyűjtés kezdődött. A munkák folytatásával Czigler Arnold szegedi építészmérnököt bízták meg, aki az összes munkálatokat 300 millió koronáért (24 000 pengőért) vállalta el. Az építkezés olyan szépen haladt, hogy 1927. május 26-án már bokréta ünnepélyt tarthattak. Az építőanyagok fuvarozását Szegedről a hívek vállalták magukra. A templom 1927. szeptember közepére elkészült. Dr. Hanauer Á. István váci megyéspüspök 1927. szeptember 28-án bérmálás alkalmával személyesen szentelte fel nagy ünnepségek keretében és mintegy 4-5000 ember jelenlétében.
Az új templomot a boldogságos Szűz Mária születésének emlékére szentelték föl, amelynek az ünnepe szeptember 8-án Kisasszony napján van. Ezen a napon van a templom búcsú napja. A templom tiszta román stílusban épült, egyike a környék legszebb templomainak. Nagyságra nézve a kistemplomtanyai (bordányi) után következik. Hajójának hossza a kórus alatti belső faltól a szentély rácsozatáig 16 méter, szélessége 8,60 méter, a kórus hossza 8,60 méter, szélessége 3 méter. A szentély hossza 4,30 m, szélessége 7,30 m, összesen 191 m2. Egy négyzetméterre 3 férőhelyet számítva, a templom befogadó képessége 573 fő. A templomban 20 pad van, 100 ülőhellyel. A templom hossza a toronnyal együtt külméretben 25 m, szélessége 9,80 m, a torony magassága 25 m, területe 1535 négyszögöl. Építéséhez összesen 138 000 db téglát használtak fel.
Az építés 34 590 pengőbe került, melyből a templomépítő bizottság hosszú évek során 20000 pengőt gyűjtött össze közadakozásból. Ebbe beletartozik a Vallásalap 4000 pengős hozzájárulása, a község 1400 pengős, Csongrád vármegye 500 pengős, s Szeged város 300 pengős adománya. A hiányzó 14 590 pengőt a községi takarékpénztárból vették kölcsön, abban a reményben, hogy az évenként gyűjtött önkéntes gabonaadományokból nemcsak a kamatokat, de a tőkét is törleszteni tudják. A gabonaárak zuhanása miatt a Bizottság törleszteni nem tudott, éppen csak a kamatokat bírta nagy nehezen kiegyenlíteni, 14 000 pengős tartozás maradt fenn, melyet az 1934-ben alakult egyházközség magára vállalt. Ezt a község, mint kegyúr, a Belügyminiszter rendeletére, a községi háztartás terhére vállalta át. A lelkészség területén a hitélet erősen fellendült. Ennek egyik fokmérője, hogy a hívek közül évente hányan járulnak szentáldozáshoz. Erre vonatkozóan egy adat: 1928-ben az egész tanya területén csak 10 500-an járultak szentáldozáshoz. Ugyanekkor a belterületen 24 402 volt az áldozások száma. 1933-ban, amikor már Forráskúton is volt lelkészség, belterületen 35 650, Kistemplomtanyán 17 500, Forráskúton pedig 14 083 volt az áldozások száma.
A közelmúlt felújításai:
A tető cseréje a 90-es években készült el. Ezután a teljes épület bádogozását felújítottuk, megszüntetve a sorozatos beázási problémákat, s egyben ezzel lehetőséget biztosítva a teljes belső rekonstrukciónak. A templom belső villamosítását 2001-ben a Magyar Köztársaság Kormánya támogatásával és a hívek nagylelkű adományaiból korszerűsítettük. Ekkor készült el a belső festés és restaurálás is. A külső homlokzat tatarozása 2006. év harmadik negyedévben befejeződött. Ezzel egy időben cseréltük ki az elavult ablakokat is, korszerű hőszigeteltre.
Felhasznált irodalom: Sztriha Kálmán: Kiskundorozsma története c. könyve nyomán. Lásd még: http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/zsombo.htm