Tisztelt Ingatlantulajdonosok!
Ezúton szeretnénk felhívni a belterületen lévő ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy 2020. január 1. –jével a zöldhulladék gyűjtésének gyakorlatában az alábbiak lesznek érvényesek:
- csak a közszolgáltató által biztosított zöldhulladékos zsákokban kihelyezett hulladékot áll módunkba elszállítani (zsákot a helyi önkormányzatoknál, illetve személyesen a Négyforrás Kft ügyfélszolgálati irodájában lehet kérni)
- ingatlanonként maximálisan 5 zsák, vagy 5 kéve helyezhető ki alkalmanként – ettől nagyobb mennyiséget kihelyezni csak indokolt (pl.: viharkár) esetében lehet, melyet kérünk bejelenteni a +36704895656-os telefonszámon.
A fenti változásokra kapacitás hiány miatt van szükség, bővítésre pedig jelenleg nincs a Kft-nek lehetősége.
Segítségként szeretnénk néhány hasznos tanácsot adni a zöldhulladék házi komposztálásához!
Mit is jelent komposztálni és miért jó az Nekem?
A komposztálás egy egyszerű, mindennapi, de hatékony módja, hogy az ember személyesen is tegyen a bolygóért. Egyrészt természetes módja annak, hogy megújítsuk a talajéletet, tápanyaggal, humusszal gazdagítsuk a földet. A gazdag talajélet által egészségesebb növényeket termelhetünk, így magunkat is egészségesebbé tehetjük. A komposztálás másik nagy előnye a Föld számára, hogy legalább 30-40 százalékkal csökkenthetjük a háztartási hulladékunkat, így kevesebbet kell elszállítani kevesebb kőolaj árán, kevesebb hulladék sorsáról kell gondoskodni és jelentős mennyiségű üvegházhatást okozó szén-dioxidot von ki a légkörből és tárol tartósan értékes humusz formájában.
A komposztálással elkerülhető a lomb, kerti hulladék elégetése is, így megóvhat bennünket a levegőszennyezéstől, ami az országot rendszeresen sújtja.
A komposztálás tehát sokszorosan hasznos az emberiség és a Föld számára is.
A komposztálás otthoni körülmények között könnyen elkezdhető, nincs nagy szerszámigénye, nem kell hozzá jelentős beruházás. Kertes házban a keletkező lombnak, fűnyesedéknek és a konyhai zöldhulladéknak egy pár négyzetméternyi hely elég a kert egy árnyékosabb helyén. Egyszerűen komposzthalomban is érlelhetünk, csak ez nagyobb helyet foglal, előnyösebb egy kezeletlen fa vagy más anyagú komposztálót építeni. Eszköznek a vasvilla és lapát vagy ásó, a szállításhoz-gyűjtéshez kerti talicska és gereblye kell csak. A komposztálás során is legyünk tudatos vásárlók, vagyis ne költsük a pénzünket és a Föld erőforrásait feleslegesen komposztforgató szerszámra, oltóanyagra vagy haszontalan gépekre.
A komposztálás levegő jelenlétében zajló folyamat, korhadás, amely leginkább az erdei avar évente ismétlődő bomlásához hasonló. A természetes folyamatokat a zöld és a barna összetevők megfelelő keverésével utánozhatjuk. Ha csak fűnyesedéket fogunk komposztálni, könnyen bűzös rothadás lehet a vége, de a nedves konyhai hulladék is erre a sorsra juthat. Ilyenkor segítenek a „barna” részek: száraz falevél, szalma (lehetőleg szecskázva), fűrészpor, fanyesedék, amelyet közé keverünk. Fontos, hogy az anyagok ne legyenek vegyszerekkel kezeltek, mert például a gombaölővel kezelt fa fűrészpora megöli a komposztban élő gombákat is. A lomb a legjobb, akár magában is használható nyersanyag; ha nagy fáink vannak és több köbméternyi avarra számíthatunk ősszel, érdemes lombkomposztálót építeni, ami 1-2 méter átmérőjű, kerítésből készített kör, pár oszloppal megerősítve. A levegő szabadon átjárja benne a lombot, természetes módon képződik az alján a komposzt, tavaszra a lomb a felére-negyedére összeesik. Nem igaz, hogy a dió vagy gesztenyefa levelét nem lehet komposztálni, ezek sem ártanak növényeinknek, ha legalább fél-egy évig érlelődtek. A kerti és konyhai hulladékokat tartalmazó keveréket időnként át lehet forgatni, megkeverni, ez levegővel telíti a készülő komposztot, meggyorsítja az érést.
A talaj és növényeink számára hihetetlenül hasznos dolog a komposzt. Javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását, hőtartását és levegőgazdálkodását, csökken az erózió és a porosodás. A komposzt tápanyaggal, hormonokkal gazdagítja a talajéletet, növeli a növények ellenálló képességét, csökkenti a növényvédelmi költségeket, sőt lehetővé teszi a vegyszermentes termesztést is. A kerti munka bizonyítottan a legegészségesebb, testre és lélekre is ható fizikai tevékenység, a komposztálás pedig nagyszerű családi program lehet, a gyermekeink világlátását, a bolygó iránti felelősségüket fejleszti, megmutatja a természet körfolyamatainak csodáját.
Mint a legtöbb életmódváltás, a komposztálás is egy egyszerű lépéssel kezdődik: meg kell értenünk a hasznosságát, rá kell szánnunk magunkat, ezután már csak el kell kezdeni!
Mi kerülhet a komposztálóba?
- a zöldség- és gyümölcs hulladékok, tojáshéj, kávé- és teazacc, hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei, virágföld, fahamu (max. 2-3 /köbméter), növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt,
- toll, szőr, papír (selyem, selyempapír, tojásdoboz, újságpapír nem!) gyapjú-, pamut és lenvászon
- levágott fű, kerti gyomok (virágzás előtt), falevél, szalma, összeaprított ágak, gallyak, elszáradt (nem beteg) növények, palánták, lehullott gyümölcsök, faforgács, fűrészpor.
Mi nem kerülhet a komposztba?
- festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék
- szintetikus, illetve nem lebomló anyagok
- ételmaradék, hús, csont – bár ezek lebomlanak - ne kerüljenek a komposztálóba a kóbor állatok, rágcsálók és a fertőzést terjesztő legyek miatt
- fertőzött, beteg növények
- húsevő állatok alól származó alom - szintén a fertőzés veszélye miatt
- veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok (nagy forgalmú utak melletti növényi hulladék (fű, falevél, stb.)
Mi kell a komposztáláshoz?
Röviden: oxigén, nedvesség, tápanyag. A komposztálás alapja a jó oxigénellátás. Ha a nyersanyag levegőtlenné válik, nemkívánatos baktériumok szaporodnak el benne, a komposzt rothadó masszává válik. Ezért fontos a levegős tárolóhely biztosítása és a lazító anyagok (pl. szalma, ágnyesedék) bekeverése. Árnyékos, jó vízelvezetésű helyet keressünk számára. A víz is igen fontos tényező. Ha kevés a nedvesség, akkor a mikroorganizmusok szaporodása megáll, a lebomlás nem indul be vagy abbamarad. Ha túl sok a víz, akkor kiszorítja a részecskék közötti térből a levegőt, és nem lesz elegendő oxigén a rendszerben. A szerves anyagok bomlása rothadássá alakul, ezt a kellemetlen szag jelzi.
A nedvességtartalom egyszerűen megállapítható. Vegyünk a kezünkbe egy maréknyi komposztot:
- ha összenyomva vizet tudunk kipréselni belőle, akkor túl nedves
- ha az anyag szárazon pereg, akkor túl száraz
- ha összenyomáskor gyengén összetapad, akkor megfelelő a nedvességtartalma
Komposztálás lépései
- A konyhai zöldhulladékok gyűjtéséhez használjunk egy megfelelő nagyságú fedővel ellátott tárolóedényt, amit nyáron naponta, télen hetente ürítsünk.
- A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülőanyagokat 5 cm-nél kisebb darabokra aprítani. A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. faaprítékot, hogy a levegőzést alulról biztosítsuk. Erre, ha van kész komposztunk rakjunk belőle egy keveset a folyamat gyorsabb beindításához. Erre rétegezzük a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénben gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk. A rétegek közé adhatunk adalékanyagokat (földet, kőzetlisztet, vagy szilikátásványokat: zeolitok, riolittufa). Ezek javítják a komposzt minőségét, megkötik a helytelen kezelés miatt keletkező kellemetlen szagú gázokat is. A házi komposztálásnál nincs szükség különleges serkentő anyagra, mivel földel, illetve nem teljesen érett komposzttal ugyanolyan jól beindíthatjuk a folyamatot.
- Keverés: A bomlási folyamat első szakaszának végén (5-6. hét) keverjük ismét jól össze a komposzthalmunkat. Hogy jobb minőségű komposztot kapjunk, a keverést 6-8 hetente ismételjük. A keverések alkalmával a marokpróbával tudjuk ellenőrizni, és szükség esetén beállítani a nedvességtartalmat.
Megértésüket és együttműködésüket előre is köszönjük és Boldog Újévet kíván a Négyforrás Nonprofit Kft!