Zsombótól Forráskút határáig a műút mellett félúton áll a Királyszéki iskola klasszicista stílusú épülete, mely 1904-ben épült. Zsombótól Forráskút felé haladva a majsai műúttól balra lévő tanyasor a Dózsa dűlő, eredetileg Átokháza volt a neve. Ez őrizte meg a hajdani kun, ma ismeretlen helyen álló falu nevet. A török időben az elnéptelenedett helyet, Dorosmát 1719-ben újra telepítették jászokkal. A tanyasortól Bordány irányában tanyaföldeket jelöltek ki. Az egész terület Dorosma puszta, amelynek itteni része később a Ménesjárás nevet kapta. 1745-ben Mária Terézia királynő a jászkunoknak megengedte az önmegváltást. A tulajdonszerzésben résztvevőket redemptusoknak hívták. A tanyaterület magántulajdon lett, míg a Ménesjárás puszta közös tulajdon. A közös tulajdont, a pusztát a redemptusok megszüntették és felosztották 1898-99-ben. A népesedés növekedésével földművelésre alkalmas, nagyobb jövedelmet biztosító termőföldre lett szükség. A pusztából sok verítékkel lett megművelt föld. A tulajdonosok a homokbuckákat széthordták, elegyengették többségében kézi munkaerővel. Általában az építendő tanyaiház mellett székföldből vályogot vertek, amelyből építették házaik falát. Az új honfoglalók és a tanyasoron lévők gyermekeinek 5-6 km kellett az egyébként túlnépesedett iskolákba gyalogolni. Az új iskola építése létszükségletté vált.

1906/1907. tanévben az újonnan épített iskolában Radó Ferenc okleveles tanító kezdte meg a tanévet. Az iskola neve: Kiskundorozsmai külterületi III. királyszéki állami elemi vegyes népiskola. 1911/12. tanévben az 1-6. osztályba 70, míg az ismétlőbe 31 fő járt. Az 1930-as években Jerney János helybeli születésű ős-történetkutató nevét vette fel az iskola. Az 1945 után Majsai úti iskola lett, majd ezt követte Újhelyi András neve, aki az iskola tanítójaként 1919-ben direktóriumi tag volt és a fehér gárdisták megölték. A megszűnt iskola épületében varroda is működött, majd magán tulajdon lett. 2008-ban Zsombó Község Önkormányzata visszavásárolta közművelődési- és idegenforgalmi célra.

2010-ben sikerült a homlokzatot eredeti stílusban helyreállítani, az állagmegóvást biztosítani, majd 2013/2014-ben belső felújításon esett át az épület, mely során sikerült az eredeti kialakításában meghagyva, de új funkciókra alkalmassá tenni a helyiségeket.

Az épületben helyi ifjúsági központ oktatási-, szabadidős-, turisztikai- és közösségi céllal 26 fős szálláshely- és kiszolgáló tér került kialakításra, mely alkalmassá vált ezáltal a helyi túraútvonalhoz-, valamint a „Kék túra” útvonalhoz való kapcsolódásra, a túrákon résztvevők szállásigényeinek kielégítésére, továbbá lehetőséget nyújt helyi- és más településről érkező gyermekek számára több napos erdei iskolai programokban való részvételre természet közelben.